Ebben a cikkben arra a kérdésre keressük a választ Kiss Edével, a Visa Magyarországért felelős igazgatójával, hogy hogyan lehet még biztonságosabb az online fizetés.

Egy friss felmérés szerint a magyar internetfelhasználók 71 százaléka vásárol online havi vagy annál gyakoribb rendszerességgel, és csak 2 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vásárolnak online.

A legkorszerűbb informatikai technikák hadba állítására a Visa is kiemelt figyelmet fordít a felhasználók értékeinek védelmében – tudjuk meg Kiss Edétől, a Visa szakértőjétől.

A kártyatársaság egyik legfőbb fegyvere egy tranzakcióelemző mesterséges intelligencia (MI). Ha tranzakciót indítunk a kártyánkkal, a MI összehasonlítja ezt a többi 3 milliárd kártya „viselkedésével”. Ha a kártyahasználat hirtelen eltér a megszokottól, a MI csalást jelez – teszi mindezt teljesen real-time.  Ezzel a módszerrel évente körülbelül 25 milliárd dollárnyi pénzösszeget sikerül megvédeni a csalóktól.

A visszaélések számát tovább csökkenti az EU által előírt PSD2 irányelvén nyugvó SCA (Strong Customer Authentication) is, ami idén január elsejétől lépett életbe. Ennek a rendelkezésnek köszönhetjük, hogy a bankunk internetes tranzakció során immár egy plusz hitelesítési lépést kér a tranzakciók végrehajtása előtt. Lehet ez arc vagy hang alapú technika, PIN-kód, vagy egy szimpla SMS-ben kapott kód.

Mindezeknek köszönhetően – annak ellenére, hogy a csalók megpróbálták kihasználni a világjárvány alatt elterjedő digitalizációs folyamatokat – Európában az online, érintkezésmentes vásárlásokkal kapcsolatban jelentették a legkevesebb visszaélést (0,01 százalék alatt). Sőt a Visa esetében a csalások visszaesésével számolhatunk: 2020-ban 2019-hez képest 23%-al csökkent az érintkezésmentes vásárlás során történt visszaélések száma. Az Európai Központi Bank adatai szerint pedig hazánkban történt a legkevesebb ilyen jellegű csalás az egész SEPA¹-régióban!

¹ SEPA-régió: Egységes Euró Fizetési Övezet.